THE PRESENT STATE AND PROSPECTS OF HUNGARIAN GOOSE FARMS AFTER EU ACCESSION

Szilvia Toaso, Endre Birkas and Judit Vincze

GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics, 2005, vol. 49, issue Special Edition 12, 8

Abstract: Hungary has centuries-old goose-breeding traditions. Fat goose-liver takes a high-ranking place in the line of so-called „Hungaricums” (i.e. typically Hungar-ian products). Its meat is particularly favoured on Márton’s-day especially in the countryside. Hungary produces 1,800-1,900 tons of fat goose-liver every year. About 75% of the production is exported generating an income of 30-35 million USD per year. Several goose-products (such as breast and thigh) represent an increasing pro-portion of exported poultry products in the last few years. The future production of Hungarian goose-liver will be determined by export-prices, but the Animal Protection Act in the EU will also have some influence on the operations of this sector. Typically in Europe there is a growing antagonism against forced feeding of animals. The report of the Animal Protection Scientific Committee of the EU disapproves the practise of forced feeding in goose keeping. According to „The draft recommendation to goose-keeping” the practise of the forced feeding is to be banned within 15 years. Our main objective was to develop and propose a variety of solutions to this problem to the people engaged in producing fat goose-liver. As the export market of fat goose-liver may be restricted in future, the widening of Hungarian market opportunities for the products of goose farms should be considered. In addition to stimulating domestic consumption it would be useful to promote the sale of goose-products, which have been popular in the past. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Magyarországon a lúdtartásnak évszázados hagyományai vannak. A hízott libamáj előkelő helyet foglal el az úgynevezett hungaricumok sorában. A lúdhús pedig –nem csak Márton-nap táján- kedvelt pecsenye, főleg faluhelyen. Az évente termelt 1800-1900 tonna hízott libamáj 75-80 %-át exportáljuk, az ebből befolyt összeg évente 30-35 millió euró árbevételt biztosít Magyarországnak. Az exportált baromfitermékek összvolumenén belül az utóbbi években egyre nagyobb arányt képviselnek a víziszrányasokból készült különféle termékek (li-bamell, -comb stb.). A magyar hízott libamáj termelésének jövőjét elsősorban az exportárak döntik el, de az EU-ban érvényes (és nagyon szigorú) állatvédelmi szabályok betartása ugyancsak befolyással lesz az ágazat működésére. Európában az állatok kényszeretetésével (például a libatöméssel) szembeni fogyasztói ellenérzés erősödése a jellemző. Az EU Állatvédelmi Tudományos Bizottságának jelentése ellenzi a kényszeretetés gyakorlatát a libatartás során. Az EU „Házilúd tartására vonatkozó ajánlástervezet”- e szerint a tömés gyakorlatát 15 éven belül meg kell szüntetni. Ezek ismeretében a kérdés az, hogy hosszabb távon mi jelenthet megoldást a lúdágazatban a hízott máj előállítással foglalkozók számára?

Keywords: Agribusiness; Livestock Production/Industries (search for similar items in EconPapers)
Date: 2005
References: Add references at CitEc
Citations:

Downloads: (external link)
https://ageconsearch.umn.edu/record/54409/files/To ... 2005_12_k__70_77.pdf (application/pdf)

Related works:
This item may be available elsewhere in EconPapers: Search for items with the same title.

Export reference: BibTeX RIS (EndNote, ProCite, RefMan) HTML/Text

Persistent link: https://EconPapers.repec.org/RePEc:ags:gazdal:54409

DOI: 10.22004/ag.econ.54409

Access Statistics for this article

More articles in GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics from Karoly Robert University College Contact information at EDIRC.
Bibliographic data for series maintained by AgEcon Search ().