KONVERGENCIA VAGY DIVERGENCIA A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓBAN?

Erika Kalmarne Hollosi

GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics, 2006, vol. 50, issue 03, 5

Abstract: A 25 tagúvá bővült Európai Unió számára soha nem tapasztalt kihívást jelent az elmaradott térségek felzárkóztatása, a gazdasági és társadalmi kohézió. Nemcsak a tagállamok között, de tagállamokon belül is jelentős fejlettségbeli különbségek tapasztalhatók, melyek a felzárkóztatásra fordított pénzösszegek ellenére tovább nőttek. Az új tagállamokban jellemző kedvező növekedési folyamatok hozzájárulhatnak a gazdasági és társadalmi kohézió megvalósításához, a felzárkóztatáshoz azonban a gazdasági növekedés folyamatos és ütemes fenntartására van szükség. Magyarországon a munkahelyteremtés mellett kiemelt szerepet kap a szállítási infrastruktúra, valamint a környezeti beruházások támogatása; ez utóbbi célkitűzések közvetlenül hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez. Az EU által finanszírozott projektek gazdasági szempontok szerint jól értékelhetők, ugyanakkor a társadalmi hasznosulásukat gyakran nehéz lemérni. Nem szabad, hogy szociális kérdéseket is érintő projektek öncélúak legyenek; a pályázati pénzek megszerzésének ’kényszerét’ meg kell hogy előzze a társadalmi igény. Az Európai Unió társadalmát érintő problémák rendkívül összetettek. Az EU társadalma folyamatosan számos olyan kihívással szembesül, melyek megoldásához a pályázati forrásokon kívül közös akarat, társadalmi egyetértés szükséges. A szociális kohéziót olyan módon kell elősegíteni, hogy közben a nemzeti prioritások ne sérüljenek. A régiók fejlődésbeli különbsége még hosszú távon is nehezen kezelhető kérdés, a 2004-es és a jövőbeli várható bővítések tovább mélyítik a „szakadékot”. Az EU ígérete szerint a közös strukturális és kohéziós politika segíti az új tagállamok elmaradott régióinak felzárkózását, ugyanakkor a gazdaságilag fejlett tagállamok terheit nem kívánják tovább növelni. Az összes fél számára kielégítő megoldás nehezen képzelhető el; mint ahogy nehéz a saját regionális érdekeken felülkerekedve más régiók fejlesztési igényeinek finanszírozási elsőbbségét elfogadni. ----------------------------------------- For the newly expanded European Union of 25 member States, bridging the gap for underdeveloped regions and economic and social cohesion, presents a new challenge. The favourable growth processes characteristic of the new member States can contribute to realising economic and social cohesion; however, continuous, measured economic growth must be sustained in order to bridge the gaps. Together with job creation, transport infrastructure and support for environmental investments play a prominent role in Hungary; the latter goals making a direct contribution to job creation.According to the Commission’s report, Hungary’s development decisions are made based on the availability of grants, rather than seeking grant funding for development requirements. The projects financed by the EU can be evaluated from an economic viewpoint, but their social utility is often difficult to determine. Projects that have social implications must not be allowed to become an end in themselves.

Keywords: Agricultural and Food Policy; Community/Rural/Urban Development (search for similar items in EconPapers)
Date: 2006
References: Add references at CitEc
Citations:

Downloads: (external link)
https://ageconsearch.umn.edu/record/140367/files/Kalmarne_2006_3sz_28_34.pdf (application/pdf)

Related works:
This item may be available elsewhere in EconPapers: Search for items with the same title.

Export reference: BibTeX RIS (EndNote, ProCite, RefMan) HTML/Text

Persistent link: https://EconPapers.repec.org/RePEc:ags:gazdal:140367

DOI: 10.22004/ag.econ.140367

Access Statistics for this article

More articles in GAZDÁLKODÁS: Scientific Journal on Agricultural Economics from Karoly Robert University College Contact information at EDIRC.
Bibliographic data for series maintained by AgEcon Search ().